37. fejezet

Az emp�tia suttog�sa

Digivil�g, J�gmez� szint

A reggel tiszta f�nye visszaver�d�tt a havas t�jon, vak�t� feh�rbe burkolva a vil�got.  Egy kis sz�n rep�lt a havon, melyet egy nagydarab, feh�r alapon k�k mint�s szarvas-szer�s�g h�zott. Hatalmas, k�k agancsai a j�vorszarvas�ra hasonl�tott. R�vid, de t�m�r �s meleg sz�r bor�totta a test�t, kiv�ve a nyaka t�v�ben, a l�bain�l �s a farka v�g�n, mert itt kem�ny tapint�s�, hosszabb k�k sz�rzetet viselt. Mozg�s k�zben a b�re alatt a dagadoz� izmok val�s�ggal t�ncoltak, a harmonikus fut�s�t�l. Az izmos far er�t adott a kem�ny pat�kban v�gz�d� l�baknak, amelyek m�g a legm�lyebb h�ban sem engedt�k elmer�lni gazd�jukat �s a legsim�bb j�gfel�leten is t�k�letes tapad�st biztos�tottak.

Moosemon
Szint: Armor
Tulajdons�g: Adat
T�pus: �si �llat digimon
T�mad�sok: Horn Blade, Hanging Twister
Moosemon egy v�delmez� jellem� digimon. A hideg �ghajlatot kedveli, ahol gyakran seg�t a bajba jutottaknak.

A sz�nban vastag takar�halmok alatt n�gy utas �lt. Mindegyik�k�n b�lelt gyapj�kab�t, keszty�, sapka �s s�szem�veg volt.  
- Milyen k�r, hogy m�ris el kellett j�nn�nk. M�g sz�vesen ott maradtam volna a f�rd�ben p�r napot..vagy hetet. – jegyezte meg Lilly v�gyakozva.
- T�nyleg nagyon j� volt. De meg kell tal�lnunk a t�bbieket.
- Igazad van Terra. M�r biztos agg�dnak �rt�nk. De, ha ez az eg�sz vil�g megment�sdi v�get �r, rem�lem, mindannyian elj�het�nk �jra Frigimon f�rd�j�be. N�la nagylelk�bb szem�llyel m�g sose tal�lkoztam.
M�g a l�nyok �gy fecsegtek az els� �l�sen, h�tul Impmon �pp szundik�lt – vagy tal�n csak �gy tett – Palmon pedig csak a szemeit forgatta partnere utols� szavaira.
Frigimon egy�ltal�n nem volt olyan nagylelk�, mint azt k�pzelitek. – gondolta mag�ban keser�en a z�ld digimon. V�letlen f�ltan�ja lett annak a besz�lget�snek, amikor Frigimon beny�jtotta a sz�ml�t az ott tart�zkod�sukr�l.

Palmon felfriss�lve ment v�gig a foly�son. Terra �s Lilly m�g ott maradt  �s �lvezt�k, ahogy az Icemonok massz�rozt�k �ket, a sp�ci forr�k�ves massz�zzsal. A t�rsalg� fel�l hallotta Frigimon �s Impmon hangj�t, �gy h�t arra fel� vette az ir�ny�t. Miel�tt f�lretolta volna az ajt�k�nt szolg�l� v�kony sz�ttest, megtorpant.
- … �s ez �sszesen 1600 Digidoll�r lesz. Persze, ha tov�bb maradtok, akkor m�g 200 Dd-t (digidoll�r) sz�molok fel fejenk�nt egy-egy napra.
- Ennyit az �szakiak h�res vend�gszeretet�r�l. – jegyezte meg a szok�sos cs�p�s modor�val Impmon. Palmon leveg�t venni is elfelejtett a d�bbenett�l. Nekik semmi p�nz�k nem volt. Lehetetlen, hogy ezt kifizess�k. �s ha itt tartj�k �ket, m�g le nem dolgozz�k az ad�ss�got, az ak�r egy �vbe is beletelhet.
- Sajn�lom, de kev�s vend�g�nk van ebben az �vszakban �s olcs�bb �rakkal nem tudjuk fenntartani a f�rd�t. Sz�vesen adn�k engedm�nyt, de ebb�l az �rb�l m�r nem tudok engedni. – mondta Frigimon, a hangj�ban val�s b�nk�d�s lappangott.
- Ugyan, ne sajn�ld. M�r �gy is elengedted az els� �jszak�nkat, mikor idehoztak minket a viharban. Hmmm. Van itt toll, meg egy csekkf�zet?
- Persze. Tess�k. – adta �t a k�rt t�rgyakat Frigimon n�mi kotor�sz�s ut�n. A toll serceg�se hallatszott a pap�ron.
- Ezzel menny be a bankba �s m�r meg is lesz�nk. – jelentette ki v�g�l Impmon.
- Uhm… Azt hiszem elrontotta az �sszeget. Ide 2000 Digidoll�r van �rva. Csak 1600 Dd a sz�ll�s.
- Nem rontottam el. Mondom az aj�nlatomat. Kiveszi a p�nzt a bankb�l, �s levonja az itt tart�zkod�sunk �r�t. Kap m�g plusz 250 Dd-t, hallgat�si d�jk�nt. A l�nyok ne tudj�k meg, hogy fizetn�nk kellett. Hadd eml�kezzenek r�d nemes sz�v� j�tev�k�nt.
- Ezt nem tehetem! Nem akarom �ket becsapni! Igaz, hogy sz�vesen seg�tek a r�szorul�knak, de amellett �zletasszony is vagyok, akinek fent kell tartania ezt a helyet. Ha t�nkre megyek, �s az alkalmazottaim se tudnak majd meg�lni.
- Tudom. De �k m�g el�g naivak. Nincsenek tiszt�ban vele, hogy vannak bizonyos dolgok a vil�gban, amiket p�nz n�lk�l egyszer�en lehetetlen megoldani. Nem akarom, hogy miattam szembes�ljenek az �let eme igazs�gtalans�g�val.
- Rendben. Nem mondok nekik semmit a mostani besz�lget�s�nkr�l. Ha pedig k�rdezik, a h�z vend�gei voltak.
- K�sz�n�m. Visszat�rve, a marad�k 150 Digidoll�ron int�z nek�nk holnap reggelre valamilyen j�rm�vet, amivel elhagyhatjuk a szintet, �s szerezd be nek�nk az utaz�shoz sz�ks�ges ruh�kat �s �lelmet. A ruh�kon ne sp�rolj, a lehet� legmelegebbeket hozd. Az emberek nem t�l strapab�r�k, nem akarom, hogy megbetegedjenek. Ha pedig v�letlen marad m�g egy kev�s a p�nzb�l, azt k�rem vissza. K�s�bb is sz�ks�g lehet r�….

Az esett �ta rengeteg k�rd�s kavargott Palmon fej�ben. Honnan a j� �gb�l volt annyi p�nze Impmonnak, hogy ki tudta fizetni ezt a borsos �rat? Az � csal�dja egy �v alatt nem keres annyit, mint amennyit � csak �gy, gondolkoz�s n�lk�l „elsz�rt”. Min�l t�bbet gondolkozott, ann�l gyan�sabbnak �s rejt�lyesebbnek t�nt a kobold digimon. Eddig azt hitte, hogy ismeri a bar�tj�t. Pimasz, b�szke, vicces �s bajkever�, de m�gis szeretetre m�lt�an pajkos, akire mindezek ellen�re mindig lehet sz�m�tani a bajban. De a r�la alkotott k�p�be nem illettek bele az apr� r�szletek. � tudta egyed�l, hogy h�bor� k�sz�l, m�g mindenki m�s el�tt. Tanult digimon volt, tudod �rni �s olvasni, valamint ahogy egyszer elkotyogta, a Hadiiskol�ban v�gzett. Oda pedig csak az igaz�n er�s �s k�l�nleges k�pess�g� digimonok jutnak be. Valamint ott van a harcuk az elhagyott v�rosr�szben. Wizardmonk�nt nem v�ltozott vissza a harc ut�n �jonc szintre, pedig a Terr�t�l kapott energi�j�nak el kellett akkorra fogynia. �s az ereje sokkal nagyobb volt, mint egy �tlagos Wizardmonnak, hiszen k�pes volt l�trehozni egy olyan pajzsot, ami kib�rta egy v�gs� szint� digimon t�mad�s�t. R�ad�sul ott van m�g az Adatfolyam esete a Pont-szigeten. A Hajt�s faluban is olyan furcs�n viselkedett. Gyanakv� volt �s ideges. Ez az eg�sz egyszer�en nem stimmelt.
Ki vagy te, Impmon? Mik a c�ljaid �s milyen szereped van ebben az eg�sz h�bor�ban? Milyen titkokat �rz�l magadban? A bar�tunk vagy, ezt m�r nem egyszer bizony�tottad. Mi�rt nem b�zol meg benn�nk? Mi lehet olyan sz�rny� veled kapcsolatban, hogy titkol�znod kell? Semmi �rtelme, ha magamban agyalok olyan dolgokon, amiket nem �rtek. De nem merek el� �llni �s ny�ltan r�k�rdezni. …….Gabumon. Dr�ga Gabumon, te mit tenn�l a helyemben?
- Hallj�tok ezt? – k�rdezte v�ratlanul Lilly.
- Nem. Mit?
- Nem hallok semmit, csak a sz�l z�g�s�t.
- Moosemon! K�rlek, �llj meg egy pillanatra! – ki�ltott el�re Lilly a sz�njukat h�z� digimonnak. A k�k agancsos szarvas lass�tani kezdett, m�g a sz�n teljesen meg nem �llt. A menetsz�l megsz�nt�vel kicsit melegebbnek t�nt az id�. Lilly fel�llt �s er�sen f�lelt. Terra �s Palmon k�vette a p�ld�j�t, de �k semmi szokatlant nem hallottak.
- Moosemon, k�rlek, menj�nk el egy darabon arra! – mutatott jobbra a k�khaj� l�ny.
- Rendben van. – egyezett bele Moosemon �s elindult a k�rt ir�nyba. Noha csak p�r �r�ja ismert�k, a k�kagancs� digimont sz�kszav�, m�gis kedves �s seg�t�k�sz modora miatt hamar megkedvelt�k.
- Mit hallasz Lilly? Ugye nem csak a t�l sok g�zt�l kezdt�l el hallucin�lni? – k�rdezte t�rs�t agg�dva Palmon. mik�zben a Mammothmon sz�rb�l k�sz�lt sapk�t arr�bb tolva megfogta Lilly homlok�t, h�tha a l�ny bel�zasodott.
- Nem, nem k�pzel�d�m. Hallok valamit. Nem tudom le�rni, hogy mit, de mintha engem h�vna. �gy �rzem, oda kell mennem. Ez fontos.
Sz�tlanul folytatt�k az �tjukat. Egyik h�bucka a m�sik ut�n maradt el m�g�tt�k. �thaladtak egy j�gerd�n �s egy hatalmas t� jeg�n. Moosemon kem�ny pat�inak h�la m�g csak meg sem cs�szott a neh�z terepen. K�nnyed �get�sben rep�tette utasait ismeretlen c�ljuk fel�.
- Lass�ts, Moosemon! A hangot a m�g�l a nagy h�bucka m�g�l hallom.
A dombot megker�lve egy barlang bej�rat�ra akadtak. Moosemon beh�zta �ket a term�szet alkotta mened�kbe. A barlang plafonj�r�l hatalmas, hegyes j�gcsapok l�gtak, azt az �rz�st keltve, hogy egy hatalmas sz�rny sz�j�ban �ll az ember.
- Hol vagyunk? – k�rdezte Impmon nagyot ny�jt�zva. A meg�ll� sz�n z�kken�se keltette fel.
- Ez a V�gtelen Bend�. Egy j�gbarlang, ami messze leny�lik a f�ld al� �s hozz�kapcsol�dik a Barlang szinthez.
- El�g balj�s neve van. Ink�bb menj�nk tov�bb. – k�rlelte bar�tn�j�t Terra. De Lilly m�r ki is sz�llt a sz�nb�l �s a jeges padl�n cs�szk�lva Moosemonhoz ment.
- K�sz�n�m, hogy elhozt�l ide. Megv�rn�l itt? Nekem be kell mennem a barlangba. – simogatta meg a szarvas fej�t, aki l�that�an �r�mmel vette a d�delget�st.
- Persze. Ez biztons�gos hely, gyakran meg�llunk itt �jszak�zni, �s ha viharba ker�l�nk. Egy�bk�nt is r�m f�r egy kis pihen�s.
- Lilly, nem mehetsz be, nem engedem! – jelentette ki elt�k�lten Palmon.
- Menj�nk.
- Mi?! Impmon, nem engedhetj�k be! �s te mi�rt akarsz bemenni vele?
- Valakinek mennie kell, nem? K�l�nben is, odalent t�bb haszn�t veszi nekem �s a kis boomjaimnak. – a kobold digimon ujj�n egy kecsesen t�ncol�, v�r�s l�ngocska gy�lt.
- Ha m�sz, �n is j�v�k Impmon. – vette le a takar�it Terra �s � is kisz�llt.
- J�, akkor menj�nk mind. Egek, n�ha annyi baj van veletek. – adta be a derek�t v�g�l Palmon, miut�n r�j�tt, hogy lehetetlen lenne meg�ll�tani �ket.
Moosemon levette mag�r�l a h�mot �s lefek�dt a barlang�reg egy v�dettebb zug�ba.
- Kisl�ny! – sz�lt Lilly ut�n – Nem tudom, hogy pontosan mit keresel, de ez tal�n seg�t. Ha m�r teljesen elveszt�l a jeges s�t�ts�gben, akkor m�r nem vagy messze a c�lt�l.
- K�sz�n�m, �szben tartom. Siet�nk vissza. Tal�lkozunk k�s�bb. – ezzel a t�rsas�g elindult a barlang belseje fel� vezet� egyetlen j�ratban, amely �gy n�zet ki, mint egy k�k torok.
- Rem�lem, nektek siker�l �lve visszaj�nn�t�k �s nem em�szt el benneteket �r�kre a V�gtelen Bend�. – mondta szomork�san Moosemon, miut�n kis utasai elt�ntek a s�t�tben.

Az els� p�r sz�z m�teren m�g l�ttak, mert a besz�r�d� f�ny a j�gfalakon visszaver�dve sok�ig meg vil�g�totta az utat. De a gyenge k�kes f�ny v�g�l teljesen megsz�nt, m�r csak Impmon hat apr� l�ngja vil�g�totta meg a s�t�ts�get. A v�r�s l�ngok f�nye k�s�rtetiesen t�ncoltak a k�r�l�tt�k l�v� falakon. Az �t egyre meredekebben kezdett lejteni �s egyre kanyarg�sabb� v�lt. T�bb barlangtermen is �thaladtak, melyekb�l sok m�s j�rat ny�lt. Lilly azonban a sz�mtalan lehet�s�g ellen�re magabiztosan v�lasztotta ki maga el�tt az utat, mintha pontosan tudn�, merre is kell mennie. A t�bbiek agg�dva k�vett�k. A s�t�tben kezdt�k teljesen elvesz�teni az id��rz�k�ket. Terra egy ideig sz�molta a m�sodperceket, de felhagyott vele, miut�n egy megcs�sz�s �s sikoly miatt elvesztette a fonalat valahol ezerkilencsz�z k�r�l.
- Lilly. Elt�vedt�nk. M�r legal�bb h�romszor elhaladtunk a h�romgomb�cos fagyi alak� j�gk�pz�dm�ny mellett. – mondta keser�en Palmon.
- Fagyi? Szerintem ink�bb egy rak�s j�tszadoz� kezd�re hasonl�t. Hihi. – a nevet�s ellen�re a lila digimon idegesen csapkodott a fark�val ide-oda.
- Impmon, k�rlek, ne viccel�dj. – feddte gyeng�den a partner�t Terra.
- Val�ban. Elt�vedt�nk. – jelentette ki hal�los higgadts�ggal Lilly. A t�bbiek teljesen ledermedtek. Eddig �lt benn�k a rem�ny, hogy legal�bb a r�vid haj� l�ny tudja, hogy merre vannak. 
- Ugye, csak tr�f�lsz? – k�rdezte ny�sz�r�gve Terra.
- Nem. Fogalmam sincs, hogy merre vagyunk. Sz�val m�r k�zel j�runk a hang forr�s�hoz.
- Ezt meg mi a b�z�s Mammothmon talpa alapj�n felt�telezed? – k�rdezte felh�borodva Impmon.
- Egyre er�sebben hallom a hangot.
- �n m�g mindig nem hallok semmit sem. – vonta meg s�hajtva a v�ll�t Palmon.
- V�rjunk csak…Mintha �n is hallan�k valamit…. – mondta bizonytalanul Terra.
- Hallod a hangot?! Akkor m�g sem �r�ltem meg. H�la az �gnek.
- V�rj! Eddig az �r�lt hallucin�ci�id alapj�n m�szk�ltunk itt fel-al� teljesen c�ltalanul?! Egek, t�ged se foglak t�bb� k�vetni. – cs�v�lta a fej�t a kobold digimon.
Most Terra vette �t az ir�ny�t�st. Bementek egy keskeny j�ratba. Meresztgett�k a szem�ket, de semmi szokatlant sem l�ttak.
- Az meg mi lehet? – mutatott Terra a j�rat egy kanyarulata fel�, amit alig vil�g�tottak meg a l�ngok.
- Innen csak egy h�kupacnak t�nik. H�! Terra! Ne t�volodj el t�l�nk, mert k�nnyen elveszhetsz!
- Nyugi, Impmon. Csak megn�zem k�zelebbr�l. �! Te j� �g! – ki�ltott fel, miut�n leguggolt a kupachoz. A t�bbiek r�gt�n odarohantak hozz�. Terra felvette a feh�r valamit �s fel�j�k fordult, �gy �k is l�thatt�k, mi is az.
Egy apr�, kezd� szint� kis digimon volt. V�kony, puha, feh�r pr�m bor�totta a test�t. A fel�p�t�se meglep�en tagolt volt. A feje elk�l�n�lt a test�t�l �s a v�gtagjait�l. Eg�szen olyan volt, mint egy miniat�r �jonc. A kis l�ny l�bai lila cs�kban v�gz�dtek �s az apr�, t�sk�s f�lein is lila mint�k voltak. A homlok�n egy piros h�romsz�g vir�tott, amit h�rom m�sik, kisebb �s fekete h�romsz�g vett k�rbe.
- �l m�g? - k�rdezte agg�dva Lilly.
- Nem tudom. Nagyon hideg a teste. – Terra finoman simogatta a kis digimon arc�t, de az nem nyitotta ki a szem�t az �rint�sre.
- Nem r�g lehet ilyen �llapotban, mert a test�t alkot� adatok m�g nem vesztett�k el a stabilit�sukat. De nek�nk is ki kellene jutnunk innen. A hajam m�r teljesen megfagyott �s a testem is nemsok�ra elfog s�rgulni, ebben a Garurumon ord�t� hidegben. – ny�lt Palmon a d�rlepte vir�ghaj�hoz.
- Gyere kicsi, �n megosztom veled a melegemet. – b�jtatta be a kab�tj�ba az apr�s�got Terra.
- �s most hova tov�bb? – n�zett Lillyre az �njel�lt lila f�klya.
- Menj�nk tov�bb ezen a j�raton. – indult el Lilly. N�m�n k�vett�k.
�r�kig botork�ltak a v�gtelen�l kanyarg�z� folyos�kon, vagy csup�n percekig? Az id��rz�k�k teljesen �sszezavarodott. Az egyed�li dolog, ami seg�tett �rz�kelni az id� m�l�s�t, az az id�r�l id�re felhangz� gyomorkorg�s volt, melyet az �ress�gt�l panaszosan morg� gyomruk hallatott. Egyre lejjebb �s lejjebb haladtak a f�ld gyomr�ban. N�ha omlad�kokon kellett �tm�szniuk, m�skor a fekete szakad�kokon �t�vel� v�kony j�ghidakon egyens�lyoztak v�gig, mik�zben a m�lyben a sebesen csobog� v�z moraja d�b�rg�tt. M�skor meg a padl� 45⁰-os meredeks�gbe v�ltott �s val�s�ggal lesz�nk�ztak az ismeretlenbe. A bolyong�suk k�zepette valahogy elkeveredtek egy hatalmas csarnokba. M�g Impmon l�ngjai �s a j�gr�l visszaver�d� f�ny sem tudta megvil�g�tani az eg�sz �reget.
- �lljunk meg pihenni. – jelentette ki Impmon, mikor v�ratlanul megtorpant.
- Mi�rt? Ink�bb igyekezz�nk. Min�l el�bb megtal�ljuk Lilly rejt�lyes hangj�nak a forr�s�t, ann�l el�bb mehet�nk el err�l a r�miszt� helyr�l. – vetett ellent Palmon, aki a v�r�ses l�ngok f�ny�ben hat�rozottan fak�bb sz�n�nek t�nt, mint �ltal�ban. Impmon v�lasz helyett csak Terra fel� biccentett. A sz�ke l�ny arca a hidegt�l �s a meger�ltet� menett�l eg�szen kipirult, a hal�nt�k�r�l izzads�g cseppek folytak v�gig. Lilly is megviseltnek t�nt, noha az er�sebb teste jobban b�rta a fizikai megterhel�st.
- Miattam igaz�n ne �lljunk meg! J�l vagyok, t�nyleg! Kiss� ugyan neh�z ez a kab�t, de egy�ltal�n nem v�szes a dolog. – szabadkozott k�nos mosollyal a liheg� l�ny.
- �n is pihenni akarok! A talpaim teljesen trop�ra mennek ezen a terepen. – jelentette ki Palmon, mik�zben t�ntet�legesen le�lt �s elkezdte massz�rozni �tfagyott gy�k�rl�bait. Impmon h�l�san pillantott a l�nyra, ami�rt seg�tett neki r�venni az embereket a k�nyszerpihen�re. A kis csapat le�lt �s Palmonhoz hasonl�an �tmozgatt�k sajg� izmaikat. Noha Impmon nem mutatta, de egy kiss� m�r � is kezdett kimer�lni a folyamatos Badda Boom haszn�lat�t�l. Az apr� l�ngok m�r csak fele akkor�k voltak, mint mikor bel�ptek a barlangba.
- …Calu…… - ny�sz�r�gte egy v�kony hang. A Terra kab�tja mocorogni kezdett, majd a lejjebb h�zott zipz�r ny�l�s�ban felbukkant egy fej, amely b�gyadt, vil�gosz�ld szemekkel pislogott. Mindenki Terra k�r� gy�lt, hogy jobban megn�zhess�k �jdons�lt �tit�rsukat.

Calumon
Szint: Kezd�
Tulajdons�g: Ismeretlen
T�pus: Ismeretlen
T�mad�sok: Ismeretlen
Nincs adat

- Fel�bredt�l? H�la az �gnek. Most m�r biztosan rendben leszel. – mosolygott az apr�s�gra Lilly.
- Calu..? Ti kik vagytok, calu? – n�zett k�r�l k�v�ncsian a feh�r digimon, miut�n kid�rzs�lte az �lom marad�k�t a szem�b�l.
- Itt tal�ltunk a barlangban eszm�letlen�l. Hogy keveredt�l egy ilyen vesz�lyes helyre? – k�rdezte Terra.
- H���t….Calumon hallott egy hangot, ami Calumont h�vta. De azt�n Calumon elt�vedt a s�t�tben �s teljesen �tfagyott. De Calumon most j� melegben van! – d�rg�lte az arcocsk�j�t a kicsi, Terra kab�tj�nak b�l�s�be. Impmon komoran �sszeh�zta a szem�ld�k�t. Mikor Palmonra n�zett ugyanezt a gondterhelt kifejez�st l�tta a n�v�ny digimonon. Egyik�k sem tudta, hogy milyen hangr�l besz�lnek a t�bbiek.
- Ne agg�dj Calumon. Megkeress�k a hangot, azt�n pedig egy�tt kimegy�nk ebb�l a barlangb�l. Rendben?
- Rendben! – ki�ltott fel vid�man a feh�r kezd�, mik�zben a f�lei h�rtelen a sokszoros�ra n�ttek. Ezzel annyira meglepte a k�t embert, hogy azok hanyatt estek.
- Calu? – pillantott r�juk k�v�ncsis�ggal vegyes aggodalommal, mik�zben lap�tf�leivel a leveg�be emelkedett.
- J�l vagyunk. – nyugtatta a digimonokat Lilly, mik�zben Terr�val talpra h�zt�k egym�st. – Azt hiszem ideje tov�bb menn�nk.
Folytatt�k az �tjukat a hatalmas csarnokon �t. Egy id� ut�n kezdett k�rvonalaz�dni a terem t�loldala. Calumon kiugrott Terra karjaib�l �s elkezdett a fal fel� szaladni. A t�bbiek ut�na szaladtak, nehogy szem el�l t�vessz�k. A v�r�s l�ngok visszaver�dtek a sima falakr�l �s egy durv�bb, r�csk�sebb fel�let� j�gt�mbr�l. Mikor k�zelebb �rtek l�tt�k, hogy egy megfagyott v�zes�s van el�tt�k. K�r�l n�ztek, de a v�zes�sen k�v�l nem l�ttak semmit, csak a t�m�r j�gfalakat. Innen nem volt tov�bb m�s j�rat. Zs�kutc�ba jutottak.
- T�VOZZATOK EME SZENT HELYR�L, BEHATOL�K! – ki�ltotta egy m�ly, fenyeget� hang, amely visszaver�d�tt a falakr�l, k�s�rtetiesen ism�telve �nmag�t. Impmon �s Palmon harcra k�szen a partnereik el� �lltak.
- R�gt�n! Eln�z�st, nem akartunk semmit sem megzavarni! Elt�vedt�nk, de azonnal elmegy�nk. – v�laszolt riadtan Terra, mag�hoz �lelve Calumont.
- Nem. Nem megy�nk sehova. Ide j�tt�nk.– l�pett el�re Lilly.
- T�VOZZATOK, VAGY EZ A HELY LESZ A S�ROTOK! – sz�lt ism�t a hang.
- Nem, ha rajtunk m�lik! – ki�ltotta vissza egyszerre Palmon �s Impmon.
- BONE BOOMERANG! – a semmib�l megjelent egy j�kora, j�ggel bor�tott csont, amely eszeveszett gyorsas�ggal forgott �s egyenesen fel�j�k tartott. A digimonoknak alig siker�lt elr�ntaniuk az �tj�b�l a l�nyokat. Impmon l�ngjai kihunytak, teljes s�t�ts�g borult r�juk. A kong�sb�l �t�lve a bumer�ng a padl�nak csap�dott, majd visszapattant ismeretlen haszn�l�ja kez�be.
- Mindenki egyben van? – K�rdezte a s�t�tben tapogat�zva Impmon, ahogy a t�bbieket kereste. Nem mert f�nyt gy�jtani, mert akkor az ismeretlen t�mad�nak k�nny� c�lpontot jelenten�nek.
- Igen. De ki a fene ez a bumer�ngos �r�lt? – motyogta az orra alatt Palmon, mik�zben neki �tk�z�tt az egyik l�nynak.
- Passz, de r�f�rne n�h�ny nyugtat�, az fix. Nem s�r�lt�l meg Lilly? �s ti ketten? Calumon?
- J�l vagyok.
- Mi is. T�bb kell ahhoz, hogy megs�r�lj�nk.
- Calumon is j�l van! – hallatszott a vid�m gyerekhang Terra karjaib�l. �gy t�nik, egyed�l Calumon nem agg�dott a kialakult helyzet miatt.
- M�G MINDIG NEM MENTETEK EL?! – ki�ltott r�juk �jb�l a testtelen hang.
- M�gis, hogy a j� fen�be ment�nk volna el ennyi id� alatt?! – vakkantotta vissza d�h�sen Impmon. – Palmon k�sz�lj! Infernal Funnel!
Impmon megid�zett egy nagy t�zg�mb�t. A teljes s�t�ts�g ut�n ez az �les f�ny mindenkit elvak�tott. Lilly, Terra �s Calumon r�gt�n lehunyt�k a szem�ket, mikor a l�ngok f�nye f�jdalmat okozott a retin�jukban. Palmont azonban nem zavarta a h�rtelen f�ny. � lehunyt szemmel v�rta Impmon elterel� man�ver�t. A vir�g digimon hallotta, hogy az ismeretlen szint�n feljajdul, ahogy a szemei el� kapta a kez�t. Nem volt sz�ks�ge t�bbre enn�l a kis neszn�l.
- Plant Shock! – Palmon a hang ir�ny�ba csapott a karjaival, amelyekr�l �les, gyorsan p�rg� levelek v�ltak le �s tartottak a bujk�l� ellenf�l fel�. A f�jdalmas ki�lt�s �s a tompa puffan�s egy�rtelm�en jelezte, hogy a t�mad�s betal�lt.
A t�zg�mb megid�z�se ut�n Impmon r�gt�n haszn�lta a Badda Boom-ot, hogy az ujjain l�v� l�ngjaival tudjon vil�g�tani. A l�nyok d�rg�lt�k a szem�ket �s s�r�n pislogtak, ahogy pr�b�ltak �jra hozz�szokni a f�nyhez. A v�zes�s el�tt egy nagydarab, feh�r sz�rbunda fek�dt.

Mojyamon
Szint: Bajnok
Tulajdons�g: Sz�rum
T�pus: Ritka �llat digimon
T�mad�sok: Ice Cloud, Bone Boomerang
Ezt a digimont az eg�sz test�n feh�r sz�r bor�tja. A vil�gt�l elz�rt, havas hegyekben �l, �gy nagyon ritk�n lehet tal�lkozni vele. Sok�ig nem volt bizony�t�k a l�tez�s�re, ez�rt sokan m�tosznak gondolj�k a l�tez�s�t. Mojyamon rendk�v�l gondtalan szem�lyis�g, t�vol �ll t�le a harciass�g. Ha azonban bet�rnek a szent f�ldj�re szabadj�ra engedi az erej�t �s val�s�gos �rj�ng�sbe kezd.

- Ez f�jt �m, ti kis tolvajok! – kiab�lt d�h�sen Impmonra �s Palmonra a jeti digimon.
- Te kezdted, te j�rk�l� sz�nyeg! – vetette bele mag�t lelkesen a sz�p�rbajba a lila �jonc.
- Utolj�ra mondom, T�NJETEK INNEN! Ice Cloud! – Mojyamon kez�ben egy hatalmas j�gcsap jelent meg, amelyet, mint valami gerely, a behatol�k fel� haj�tott. A k�t �jonc kit�rt a j�gd�rda �tj�b�l, de mikor az a talajnak csap�dott t�bb tucat j�kora szil�nkk� t�rt �ssze. A szil�nkok visszapattantak �s eltal�lt�k Palmont �s Impmont. A kobold elejtette a l�ngokat, �gy ism�t s�t�ts�g borult r�juk.
- Ice Cloud! Ice Cloud! Ice Cloud! – Mojyamon sorozatban hajig�lta a hegyes j�gcsapokat, l�that�an �t egy�ltal�n nem zavarta a s�t�ts�g. Az ellenfeleinek es�lye sem volt a kit�r�sre. M�g ha maga a d�rda el is ker�lte �ket a sz�tt�rt j�gcsapb�l sz�rmaz� repeszek el�l nem volt menekv�s.
- Hagyd abba, k�rlek! – a s�t�ts�gb�l Lilly ki�lt�sa hallatszott. Azt�n tompa puffan�sok �s halk ny�sz�rg�s.
- Engedj m�r el! Takarodj! – harsogta Mojyamon. �jabb puffan�sok hallatszottak. Mivel a jeti ismeretlen okb�l sz�neteltette a t�mad�s�t Impmonnak siker�lt �sszeszednie mag�t �s f�nyt gy�jtott, hogy l�ssa, mi is t�rt�nik. Megd�bbent� l�tv�ny t�rult a szemei el�. Felakart ugrani, hogy seg�tsen, de az egyik j�gcsap, ami mellette �rt f�ldet a talajhoz fagyasztotta a l�b�t. Lilly Mojyamon jobb karj�n csimpaszkodott, mik�zben a sz�r�s digimon a balj�val �t�tte a l�ny fej�t, �k�lbe szor�tott k�zzel. A l�ny orr�b�l v�kony v�rcs�k folyt le.
- LILLY!!!!!! – Palmon szinte esz�t vesztve rohant a bajnoknak. Mojyamon kez�ben megjelent a csontbumer�ngja �s �gy �t�tte el a kis vir�g digimont, mintha csak egy baseball labda lenne. Palmon nyekkenve �rt f�ldet a kem�ny j�gen.
- El�g! K�ny�rg�m, hagyd abba! Ne b�ntsd �ket! Az �n �tletem volt, hogy ide j�jj�nk! Ha megakarsz b�ntetni ez�rt valakit, az �n legyek, ne a bar�taim!
- Lilly… - s�gta er�tlen�l, a kibuggyan� k�nnyeivel k�zdve Palmon.
Terra t�rdre rogyott. Tehetetlen volt. M�r j� ideje nyomogatta a Digivice-�n l�v� gombot, hogy digiv�ltoztassa Impmont, de �gy t�nik, hogy a k�ts�gbees�s �s a f�lelem nem termel el�g energi�t a szint l�p�shez.
Ha ez �gy folytat�dik, akkor Lilly meg fog halni! Nem! Nem t�rt�nhet meg megint! Nem vesz�thetem el megint a legjobb bar�tomat! Nem vesz�thetem el Lillyt is, ahogyan �ket! Nem t�rt�nhet meg! �n…�n elutas�tom a hal�lt! Elutas�tom, hogy ez az eg�sz megt�rt�njen!
Mikor id�ig jutottak a k�ts�gbeesett gondolatai a Calumon homlok�n l�v� v�r�s h�romsz�g felragyogott �s egy v�r�s f�nynyal�bot l�vellt ki, egyenesen a j�gg� v�lt v�zes�s fel�. A v�zes�s elnyelte a sugarat. A j�g val�s�ggal megborzongott, r�miszt�en recsegni kezdett, majd, mint valami hull�m, v�gigfutott rajta �jra �s �jra egy, az �szaki f�nyre eml�keztet� sz�nes f�nysug�r. Az eg�sz barlangteremben nappali vil�goss�g lett.
- NEM! Mit tettetek?! A kincs… a szent ereklye, amire vigy�znom kell m�g az �letem �r�n is…. – Mojyamon Lillyr�l teljesen megfeledkezve, d�bbenten b�multa a sziv�rv�ny sz�neiben j�tsz� j�gt�mb�t.
- Sajn�lom. Nem tudom pontosan, hogy hogyan, de �rtottunk neked a jelenl�t�nkkel, ugye? Bocs�ss meg. De nem tehett�nk m�s. Ez. Ez sz�l�tott engem m�r messzir�l. – mondta csendesen Lilly, ahogy elengedte a feh�r sz�rgoly� karj�t �s er�sen t�molyogva elindult a megfagyott v�zes�s fel�. Mindenki n�ma mozdulatlans�gban n�zte, ahogy a v�res arc� l�ny a j�gt�mbh�z biceg.
- Itt vagyok. Most m�r itt vagyok. – suttogta Lilly, mik�zben meg�rintette a fagyott vizet �s a homlok�t a h�s falnak t�masztotta. Ott ahol a keze meg�rintette a jeget, feh�r ragyog�s izz�t fel. Mintha valami elv�lt volna a t�mbt�l. A feh�r f�ny megt�lt�tte az eg�sz j�gbarlangot. Az eddigi csontig hatol� hideget egy pillanat erej�ig ny�ri meleg v�ltotta fel, t�bb helyen is megolvasztva a jeget. Majd mindez a semmiv� lett. A v�zes�s m�g mindig vil�g�tott, de Lilly most m�r a j�gt�mb t�v�ben �lt, a l�bait felh�zva, a fej�t a t�rd�n nyugtatva. Alatta egy nagy pocsoly�nyi h�l� bor�totta a talajt.
- Lilly! – Terra a bar�tn�j�hez szaladt �s szorosan mag�hoz �lelte. Calumon a kuporg� l�ny v�ll�ra ugrott �s boldogan mosolyogva �t�lelte.
- Szor�totok. – motyogta Lilly.
- Sajn�lom. De h�la az �gnek, j�l vagy. Annyira….szipp….annyira agg�dtam. – pityeredett el Terra.
- Bocsi, hogy agg�dnod kellett miattam. De most m�r j�l vagyok. Nincs semmi baj.
- Plant Shock! Poison Ivy! – Palmon Mojyamonnak rontott. A jeti digimon a v�ratlan rohamt�l hanyatt esett. A k�vetkez� pillanatban a vir�ghaj� l�ny m�r a nagydarab l�ny mellkas�n t�rdelt �s minden erej�t beleadva pofozta.
- El�g! Fejezd be! V�ge van! – csit�totta Impmon, mik�zben lefogta Palmont �s elh�zta a bajnok k�zel�b�l.
- Eresz! Meg�l�m! Meg�l�m, ami�rt b�ntani merte Lillyt!
A n�v�ny digimon verg�dve pr�b�lta ler�zni mag�r�l Impmont, de a lila kobold szorosan tartotta. Mojyamon mozdulatlanul fek�dt tov�bb a f�ld�n, �res szemekkel b�mulva a j�gplafont. Mikor megsz�lalt, a hangj�b�l elt�nt az addigi harag �s d�h. Csendes hangja rekedten sz�lalt meg a sok kiab�l�s ut�n.
- Enged el. Meg�rdemlem. �ss�n addig, am�g el nem m�lik a m�rge.
Palmon m�rgesen ler�zta mag�r�l Impmon kezeit �s �jabb rohamra indult. F�l�ton azonban megtorpant a szel�d k�r�s miatt.
- Palmon. K�rlek, ne b�ntsd. – Lilly Terr�ra t�maszkodva elindult a digimonok fel�.
- Lilly….- Palmon z�ld arc�n k�nnyek csordultak v�gig, v�g�l a t�rsa fel� szaladt �s �t�lelte a derek�t. A bizonytalan l�bakon �ll� l�ny leguggolt �s meg�lelte digit�rs�t. Sok�ig �gy maradtak, bez�rk�ztak az egym�shoz f�z�d� k�tel�k�k saj�t kis vil�g�ba.
A v�zes�s jege nagyot reccsenve kett� hasadt. S�t�t p�ra sziv�rgott ki a r�sen �t, mely fojtogat�an bet�lt�tte a barlangtermet.
�tkozott kiv�lasztottak! – mennyd�r�gte egy s�t�t, gy�l�lett�l �s gonoszs�gt�l telt, m�ly f�rfihang. A hangba az eg�sz barlangrendszer beleremegett. Impmon �s Palmon minden izma rug� m�dj�ra megfesz�lt, a szemeik eg�szen �sszesz�k�ltek.  Torkukb�l halk, �m m�lyr�l j�v�, fenyeget� morg�s t�rt fel. Test�k�n enyhe borzong�s futott v�gi. Mojyamon magzatp�zban kuporgott a j�gen �s eg�sz test�ben remegett. Calumon visszavonult a Terra kab�tj�ban l�v� mened�k�re, de a kab�t al�l kisz�r�d� morg�s alapj�n ugyan�gy reag�lt, mint a k�t �jonc.
Folyton folyv�st keresztbe tesztek nekem, de ez�ttal nem fogj�tok megakad�lyozni a visszat�r�semet! �r�ljetek a kis gy�zelmeiteknek, a v�g�n egyed�l �n fogok nevetni, m�g ti holtan fogtok fek�dni a l�baim el�tt! Mojyamon, te szerencs�tlen! Megmondtam, hogy v�gezz mindenkivel, aki ide j�n, hogy megszerezze a S�t�ts�gf�ny�t! Volt alkalmad, m�gsem �lted meg ezt a nyomorult k�k frusk�t! Miattad m�r h�rmat siker�lt aktiv�lniuk ezeknek az als�bbrend� embereknek! B�r, jobban belegondolva ez nem teljesen a te hib�d. Hiszen sikerrel j�rt�l volna, hogyha a H�v� nem avatkozik k�zbe. – a fekete p�ra enn�l a r�szn�l balj�sl�an k�zel keringett Terr�hoz, mintha csak ujjal mutogatott volna.
- Takarodj a k�zel�b�l! – ugrott vicsorogva a l�ny �s az �rny k�z� Impmon. A kobold el�tt egy duplak�r jelent meg, amelynek a k�zep�n egy furcsa �bra rajzol�dott ki. A s�rga jel felizzott �s t�bb m�terrel h�tr�bb szor�totta a gonosz k�d�t. A pecs�tf�les�g elt�nt, Impmon pedig zih�lva f�l t�rdre rogyott.
Igaz is. Csaknem elfelejtettelek t�ged �s a t�bbi ideges�t� kis bolh�t. Ha az a r�hes kutya nem l�pet volna k�zbe, mostanra m�r egy z�rral kevesebb lenne a b�rt�najt�mon.
- Menj el. – mondta egy remeg�, m�gis, valahogy er�t sug�rz� hang.
Dacolni pr�b�lsz velem, apr�l�k?
- Azt mondtam, hogy MENJ EL! – ki�ltotta Lilly. A kez�ben tartott valami z�ld f�nnyel felizzott, �s mint egy z�ld akad�ly v�gigs�p�rt az eg�sz barlangon. A balj�s p�ra megsemmis�lt az akad�lyhull�m nyom�n.
M�g nincs el�g hatalmam ebben a vil�gban, hogy fizikailag �rtsak nektek. De ne higgy�tek, hogy utolj�ra tal�lkoztunk. Am�g nem j�n el a nap, hogy szem�lyesen puszt�thassam el a kiv�lasztottakat, a r�m�lmaitokban mindig veletek leszek. – mondta gonoszan kacagva az utols� k�dpamacs, miel�tt semmiv� lett.
A gonosz aura megsz�nt, mintha a fulladt leveg�t h�rtelen friss hegyi szell� v�ltotta volna fel. A jelen�s elt�n�s�vel Palmon �jultan ter�lt el a j�gpadl�n, Impmon pedig �sszerogyott, zavaros tekintete alapj�n csak f�lig-meddig volt az �ntudat�n�l. A falakban hull�mz� f�nyj�t�k is megsz�nt. Tehetetlen�l, kiszolg�ltatva, elnyelve a s�t�ts�gben, a f�ld m�ly�n ragadtak.
- Juttass ki minket innen, k�rlek! – suttogta Lilly a kez�ben tartott apr�, z�ld k�ves nyakl�ncnak. A gyomra felfordult, mikor meg�rezte az ismer�sen kellemetlen �rz�st. Olyan volt, mintha egy lifttel indulna felfel�. Minden bizonnyal el�julhatott, mert mikor kinyitotta a szem�t, a tekintete Moosemon busa fej�vel tal�lkozott. A nagydarab szarvas �rdes, meleg nyelv�vel nyalogatta a fagyos arc�t. Lilly zavarodottan pislogott, mik�zben a digimon k�k agancsaiba kapaszkodva fel�llt. �jra kint voltak a barlang bej�rat�n�l, ahonnan elindultak. Moosemon kor�bbi fekhelye mellett most helyes kis t�bort�z pattogott, vid�man t�ncol� l�ngokkal. A t�z mellett Calumon �cs�rg�tt, aki boldogan calu-zva szaladt hozz�, mikor megl�tta, hogy fel�bredt.
- Mi..? Hogyan? Mikor? – k�rdezte �rtetlenkedve a l�ny.
- Alig p�r perce. Z�ld f�ny t�rt el� a talajb�l, amikb�l hirtelen megjelentetek ti. Agg�dtam �rtetek. Ijeszt�en morajlott �s remeget az eg�sz k�rny�k. F�ltem, hogy m�r sose j�tt�k fel.
- Meddig voltunk lent?
- Egy napig. L�tod? M�r eg�szen bes�t�tedett odakint. – Moosemon helyett m�svalaki v�laszolt. Impmon a j�gfalnak t�maszkodott �s a sajg� hal�nt�k�t d�rzs�lte.
- Honnan veszed biztosra, hogy csak egy nap volt? Att�l, hogy most este van, ak�r t�bb napig is oda lehettetek. – vetett ellen az �joncnak az armor.
- Ha �gy lenne, te m�r nem lenn�l itt. – jelentette ki cs�p�sen a kis kobold. Moosemon sz�r�san n�zett r�, de egy�bk�nt cs�ndben maradt. Impmonnak igaza volt, ha reggelig nem ker�lnek el�, a szarvas digimonnak mindenk�pp tov�bb kellett volna �llnia.
Lilly a kimer�lts�g�vel mit sem t�r�dve odament a k�zelben fekv� Palmonhoz �s finoman elkezdte �bresztgetni. Nem messze t�le Impmon – Calumon hathat�s seg�ts�g�vel (vagy �pp akad�lyoz�s�val) - ugyan�gy keltegette Terr�t. Moosemon pedig a pat�ival b�k�dte a nagydarab Mojyamont.
Miut�n mindenki mag�hoz t�rt, zavart cs�nd telepedett r�juk. Mindenkiben k�rd�sek eg�sz sora kavargott. Mi volt ez az eg�sz? Ki, vagy mi volt az a fekete p�ra? Mit jelenthetnek a szavai? Mi�rt volt tele annyi gy�l�lettel? Mi�rt nevezte Terr�t a H�v�nak? Egy�ltal�n, mit jelent az, hogy H�v�? �s mik a S�t�ts�gf�nyei?
Calumon b�rta a legkev�sb� elviselni a fesz�lt csendet. Eleinte csak f�szkel�d�tt, v�g�l m�r fel-al� j�rk�lt a t�bbiek el�tt.
- Calumon nem b�rja ezt tov�bb! Mindenki olyan komoly! Mosolyogjatok, hiszen v�gre mindenki kijutott! …….Calu…..Mondjatok m�r valamit…….. – az apr�s�g szomor�an visszah�zta a f�leit �s lehorgasztott fejjel �llt.
- Igazad van. Vid�mnak kell lenn�nk, hiszen mind �lve visszajutottunk. – sz�lalt meg els�k�nt Terra, �s egy halov�ny, de meglep�en �szint�re sikeredett mosolyt er�ltetett az arc�ra.
- Szabad vagyok. Szabad vagyok! – ki�ltotta a boldogs�gt�l s�rva Mojyamon, kisebb sz�vrohamot id�zve el� mindenkiben a v�ratlan kit�r�s�vel. – M�r el is felejtettem milyen remek �rz�s is a szabads�g! K�sz�n�m, dr�ga! K�rlek, bocs�ss, meg ami�rt b�ntottalak oda lent! – ragadta meg Lilly kezeit, a sz�r�s mancsaival.
- Rab volt�l tal�n? – Lilly igyekezett m�sra terelni a bajnok figyelm�t �s lehet�leg elt�volodni t�le, mert a jeti orr�b�l cs�p�g� ny�l�s folyad�k vesz�lyesen k�zel himb�l�zott a fej�hez.
- Igen! A t�li viharokban itt tal�ltam mened�ket. De mikor �lelmet keresve t�l m�lyre mentem, megcs�sztam �s sok-sok m�tert zuhantam lefel�. Teljesen elt�vedtem! Azt�n a hang megsz�lalt �s megfenyegetett, hogy meg�l, ha nem teljes�tem a feladatot, amit r�m b�z. – mes�lte megpr�b�ltat�sait b�gve a sz�rm�k.
- �s az az �rny krapek azt mondta neked, hogy az a megfagyott v�zes�s egy szent hely, te pedig �szt�n�sen bekattant�l, mikor megjelent�nk ott, igaz?
- Igen, �gy t�rt�nt. – helyeselt Mojyamon Impmon feltev�s�re. Azt�n folytatta a b�mb�l�st. – Annyira sajn�lom! Ne haragudjatok! Sajn�lom! Bocs�nat!
- J�l van, j�l van, nem haragszunk r�d. Te csak a k�r�lm�nyek �ldozata vagy. – nyugtatta a k�k haj� l�ny. Terra csatlakozott a s�t�l� sz�nyeg vigasztal�s�hoz.
- Most komolyan megbocs�t neki? – s�gta oda Palmonnak Impmon.
- Mivel � mondja, kin�zem bel�le. De szerintem a gyors megbocs�jt�sban az is k�zre j�tszik, hogy ha nem hallgattatjuk el gyorsan Mojyamont, reggelre belefogunk fagyni a k�nnyeibe. – v�laszolt szint�n suttogva Palmon.
- T�rsas�gban nem illik sugdol�zni! – sz�lalt meg m�g�tt�k vid�man Calumon. Azt�n komoly arccal, halkan hozz�tette: - Vagy ti „olyan” kapcsolatban vagytok?
A k�t �jonc egy pillanatig csak nagy szemekkel b�mult a kezd�re. Hirtelen ny�gni-nyelni nem tudtak a k�rd�st hallva. Majd Impmon �gy elkezdett nevetni, hogy hanyatt esett. Palmon is kuncogni kezdett a k�ptelen feltev�st hallva.
- Nem, egy�ltal�n nem. – v�laszolt k�t kuncog�s k�z�tt a l�ny Calumonnak, aki durc�s arccal n�zett r�juk z�ld szemeivel. A kis digimon eg�szen addig maradt �gy, am�g be nem fejezt�k a nevet�st.
- Ne haragudj, nem t�ged nevett�nk ki. – tette Calumon v�ll�ra a kez�t engesztel�en Palmon.
- Nem haragszom. De csak akkor, ha elmondj�tok, hogy mit jelent az, ha valakik „olyan” kapcsolatban vannak. Calumonnak sose v�laszolnak erre a k�rd�sre.
Impmon a sz�j�ra tapasztotta a kezeit, ahogy pr�b�lta mag�ban tartani a kit�rni k�sz�l� �jabb nevet�-rohamot.
- Tudod mit, Calumon, meg�g�rem, hogy ha egy kicsit nagyobb leszel, majd elmagyar�zom neked. Rendben?
- Ti is olyanok vagytok! – mutatott r�juk v�dl�n Calumon - Feln�ttek!
 Impmon eddig a pillanatig b�rta, a f�ld�n gurulva hangosan hahot�zott. Calumon ut�na eredt �s a kobold digimon fark�ba csimpaszkodva pr�b�lta meg�ll�tani, de csak annyit �rt el, hogy a ny�l alak� farokkal egy�tt � is gurulni kezdett. A forg� nevet� t�meg �s a szint�n forg�, hosszan �������-z� test kigurult a barlangb�l a szabad �g al�. Palmon nevetve ut�nuk szaladt, �s siker�lt leszednie a teljesen elsz�d�lt Calumont Impmon fark�r�l.
- L�tom, idekint azt�n megy a m�k�z�s. – jegyezte meg mosolyogva Terra, a barlang sz�j�ban �llva. Mellette felt�nt egy Lilly is, akinek m�g mindig koszos volt az arca a r�fagyott v�rt�l, de a szemeiben csillog� vid�ms�g mindenkit megnyugtatott, hogy nem esett komoly baja.
Semmi �rtelme nem volt ennek a v�ratlan, k�nnyed hangulatnak. De egyszer�en mindannyian eljutottak arra a szintre, mikor a melank�lia �s az �t�lt esem�nyek olyan szinten r�juk nehezednek, hogy a hatalmas fesz�lts�g valami apr�s�g miatt kipukkad �s �k m�r nem tudnak semmi m�st csin�lni, mint egy kis vid�ms�ggal a gondok szem�be nevetni, hogy menek�ljenek azok s�ly�t�l.
- Azok meg micsod�k, calu?! – mutatott az �gre Calumon. A t�bbiek is feln�ztek a s�t�tk�k �rbe, melyet ezen a szinten most sem a Gin, sem a Kin nem vil�g�tott meg. Az �g m�gsem volt �res. H�rom apr� f�nypont ragyogott odafent.
- Hiszen ezek.... csillagok. – �mult el Terra.
- A S�t�ts�gf�nyei. Milyen tal�l� n�v ez. Jobban belegondolva, a csillagok t�nyleg az �jszaka apr� l�mp�sai. – n�zte elb�v�lve a h�rom pontot Lilly. Kutatott valamit a zseb�ben, majd el�h�zta a z�ld k�ves nyakl�ncot �s feltartotta. A Digivil�g �j csillagainak s�padt f�nye megvil�g�totta a k� belsej�ben l�v� �br�t. Egy �tlett�l vez�relve a mark�ba fogta a l�ncot. A tenyerei k�z�tt halv�nyan felizzott a z�ld f�ny �s az �gen az egyik csillag er�sebben kezdett vil�g�tani.
- Az ott a mi�nk, Palmon. – mutatott arra Lilly, amelyik az el�bb a legf�nyesebb volt.
- De m�gis, mit jelk�pez?
- Az Egy�tt�rz�st. – jelentette ki magabiztosan Terra.
- Igen, t�nyleg azt. Honnan tudtad?
- Nem is tudom. De, ha egyetlen sz�val kellene t�ged le�rnom, akkor ez lenne az. Egy�tt�rz�s.
- �s ha magadat kellene �gy jellemezned? – k�v�ncsiskodott vid�man Lilly.
- Az els� sz�, ami eszembe jut Terr�r�l, az a V�dtelen!
- K�sz Impmon, �n is nagyon szeretlek.
A t�bbiek vid�man felnevettek. Visszamentek a barlangba, ahol a ny�rson v�gre elk�sz�ltek a h�salm�k. Ev�s k�zben Lilly a digivice-�ra �rkez� �zeneten gondolkozott.
Sz�p munka volt, Lilly. Sok vesz�lyt kellett ki�llnod, de v�g�l megszerezted a S�t�ts�gf�nyedet, az Egy�tt�rz�st. M�g rengeteg neh�zs�g �ll el�tted �s a bar�taid el�tt, de ne f�lj! A S�t�ts�gf�nye majd megv�d att�l a gonosz �rnyt�l, aki az �letedre t�rt �s r�d szabad�totta az �rj�ng� Mojyamont. A t�bbi dologgal azonban neked kell szembe n�zned. Higgy magadban, Palmonban �s a bar�taidban, mert egy�tt minden akad�lyt le tudtok gy�zni. Egy kis seg�ts�g a k�s�bbiekhez: �t�dik, ki igyekszik az arany k�z�putat k�vetni.