2. fejezet
�des kis oroszl�n

Ria unottan kapcsolgatott a t�v�ad�sok k�z�tt. Semmi �rdekes nem ment �s sz�rnyen unatkozott. Az anyuk�ja elvitte a testv�reit egy sz�linapi bulira, � pedig egymaga volt otthon, b�r az apja lent dolgozott a boltjukban, � is elszaladt egy �r�ra elint�zni valamit.
- Mi�rt nem t�rt�nik soha semmi �rdekes? T�l nagy k�r�s egy �letre sz�l� ny�ri kaland? Elv�gre ez az utols� szabad nyaram, j�v�re m�r ny�ri munk�t v�llalok, p�r �v m�lva pedig j�n a feln�tt kor sz�rke h�tk�znapjaiba z�rt unalom. - mondta fennhangon, mik�zben r�d�lt a kanap�ra, egy p�rn�ba temetve az arc�t.
T�ny, ami t�ny, ez volt az utols� gyerekk�nt t�lt�tt nyara, hisz augusztusban bet�lti a 17-et �s j�v�re m�r nem �rtana valami ny�ri munka, hogy elkezdjen gy�jteni tov�bb tanul�sra. A legt�bb gyerekkel ellent�tben Ria ugyan�gy nem szerette a nyarat, mint az iskol�t.  A suliban legal�bb n�ha t�rt�nik valami, �s a tanul�s n�mi k�p le is foglalja, de ny�ron m�g ennyi sincs. Minden nap ugyan�gy telik.
Lehet meg k�ne adnom magam a sorsnak �s elkezdeni id�n dolgozni az �llatkertben. Ha id�n kezdek tal�n lesz annyi gyakorlatom, hogy j�v�re az oroszl�nokat gondozhassam. Ki tudja, tal�n beseg�thetek n�h�ny k�ly�k cumis�vegb�l val� etet�s�ben. – gondolta.
R�pillantott a fali�r�ra. Pontosan 13 �ra van.
- Remek. M�r csak 11 �ra van h�tra egy �jabb unalmas napb�l, miel�tt j�nne a k�vetkez�. – lemond�an s�hajt�t �s �pp felkelt volna, mikor hirtelen g�pz�g�s hallatszott a szob�ban. A fali�r�n a mutat�k hihetetlen sebess�ggel p�r�gtek, a t�v� �s a sz�m�t�g�p k�perny�j�n sz�msorok jelentek meg.
Ria azonnal felpattant �s az ablakhoz rohant. A h�zukkal szemk�zt volt egy bolt, ahol m�szaki cikkeket �rultak. A kirakatban rengeteg TV k�sz�l�k sorakozott. Mindegyik k�perny�j�n ugyanaz a sz�msor volt, mint az �v�ken. Az �vegben l�tta, hogy a h�ta m�g�tt valami f�nyesen vil�g�tani kezdet. Megp�rd�lt. A leveg�ben egy f�nyl� g�mb lebeget �s fel� k�zeledett. A g�mb olyan f�nylett, hogy vak�totta a szem�t, �gy az arca el� kapta a karjait �s behunyta a szem�t. Azt�n cs�nd lett. Nem a gyan�san nagy cs�nd, hanem a minden teljesen rendben van f�le cs�nd. Minden teljesen norm�lis. A t�v� �s a sz�m�t�g�p is olyan, volt mintha semmi se t�rt�nt volna.
- Vajon hova t�nt az a f�nyl� g�mb? – k�rdezte elgondolkodva, de a szob�ban semmi k�l�n�set nem l�tott.
- Mi�rt nem n�zed meg, hogy mit szorongatsz olyan er�sen? – sz�lalt meg egy bar�ts�gos gyerekhang.
- H���? Szorongatok?- Ria len�zet �s l�tta, hogy a kez�ben egy telefon szer�s�g van. K�perny�b�l �s 5 gombb�l �llt, a t�bbi r�sze pedig narancss�rga sz�n� anyagb�l volt. – Mi a fene lehet ez a mobilszer�… iz�?
- Digivicenak h�vj�k �s a ti�d. – mondta az el�bbi hang.
- Digivice? �s ez mire val�? M�sokat felh�vni a telommal is tudok. – Ri�t jeges r�m�let fogta el. Eddig annyira lefoglalta a digivice tanulm�nyoz�sa, hogy nem is tal�lta furcs�nak, hogy az �res h�zban besz�lget egy testetlen hanggal. De most….
- E-e-egy�bk�nt, kibesz�l? Ne bujk�lj, csere el�, n�z szembe velem, ha mersz!
- Hahahaha. Meg kell hagyni b�tor szavaid, vannak ahhoz k�pest, hogy reszket a l�bad. Azt hiszem, kedvellek.
- Tudod, kinek reszket a l�ba! Csak a d�ht�l remegek, hogy egy b�jk�ll� kis senki gy�v�nak mer nevezni!- kiab�lta Ria �s m�r v�r�s�d�tt is az arca, annyira elkapta a pulykam�reg.
-El�j�hetek, de akkor �g�rd meg, hogy nem �julsz el, rendben?- mondta a titokzatos hang �s a d�v�ny m�g�l el�l�pet.
Ria az els� pillanatban annyira led�bbent, hogy szinte hallani lehetett, ahogy az �lla koppan a padl�n. A nappali k�zep�n egy oroszl�nk�ly�k �llt. B�r kiss� furcs�n n�z ki. A mancsai akkor�k, mint egy feln�tt h�moroszl�n�, a karmai pedig, mint Ria h�velykujja �s mintha f�mb�l lenn�nek. A sz�re kiss� v�r�sbe hajl� s�rga, a farka v�g� bojt helyett egy kr�msz�n� foltban v�gz�dik. A feje b�bj�n egy m�r-m�r pirosnak tetsz� narancss�rga sz�rpamacs d�szeleg, a nyak�ban pedig arany nyak�rv, amir�l egy z�ldk�ves med�l l�g. Ri�t ink�bb a kin�zete d�bbentette meg, mintsem a t�ny, hogy egy oroszl�n van a nappaliban.
Remek. Hal�lra r�misztettem. Most mit csin�ljak?- gondolta keser�en a digimon. Hirtelen azt vette �szre, hogy valami nagy sebess�ggel k�zeledik fel�. Pislogni se volt ideje.
- Jaj, de cuki vagy!- ki�ltotta boldogan Ria, mik�zben felkapta a meglepet digimont �s �t�lelte. – Neved is van, te besz�l� gy�ny�r�s�g?
- �hhh. H�k�s! Neked nem el kellet volna �julnod ijedtedben, hogy egy oroszl�n sz�rny �ll el�tted?
- Hmmm. – gondolkozott el Ria. – Nem, nem hiszem, hogy ezt kellett volna tennem. Egy�bk�nt is, mi�rt ijedn�k meg egy olyan aranyos l�nyt�l, mint te?
- �hhh. Ok�, azt hiszem. B�r �szint�n meg vallva, most nem igaz�n n�zlek teljesen norm�lisnak, hogy aranyosnak tartasz, de el kell ismernem, j�l esik, hogy annak l�tsz. El�tted m�g senki se kapott �gy fel �s �lelt meg.
- Furcsa emberekkel tal�lkozhatt�l, ha nem olvadtak el t�led r�gt�n. De ha m�r ennyire j�l kij�v�nk, nem �ruln�d el mi ez a digivice �s te milyen oroszl�n vagy?
- A digivice egy olyan szerkezet, amellyel az ember seg�thet a t�rs digimonj�nak digiv�ltozni. Ez a f� feladata, de van benne m�g radar �s szkenner is. Legal�bbis ennyir�l tudok. �n pedig egy Digimon vagyok �s a Digivil�gb�l j�ttem. Lenne m�g valami.
- Mi csoda?- n�zet Ria a digimon ragyog� k�k szem�be.
- Letenn�l? Nem kapok rendesen leveg�t, ha ennyire szor�tasz.
- Oh, bocsi, bocsi, bocsi.
- K�sz�n�m. Ha a nevemre vagy k�v�ncsi tartsd fel�m a digiviceod. Analiz�lni fog.
- T�nyleg mutat valamit a kicsike. De ez a k�ty� olyan apr�, hogy a m�ret�hez viszony�tva nagy k�perny�b�l alig l�tok valamit. – Ria k�zelebb emelte a digiviceot az arc�hoz �s v�letlen�l megnyomta a k�z�ps� gombot. Nagyot sik�tott �s eldobta a szerkezetet. Az oroszl�n d�h�dten morgott a g�pre �s v�delmez�en Ria el� �llt. Minden sz�rsz�la az �gnek meredt.
Ria gyorsan �sszeszedte mag�t �s megk�zel�tette a veszedelmes g�pet. A digivice ugyan�gy n�zett ki, mint eddig, de a k�perny� gyeng�n f�nylett �s egy �tl�tsz�, laptop k�perny� m�ret� hologramos ablak keletkezett a f�nyb�l. Felvette a digivice. Alaposan megn�zte a hologramon megjelent k�pet. Ugyanolyan volt, mint a digimon mellette. P�r soros sz�veg ismertette az adatokat.

Leormon
Szint: �jonc
Tulajdons�g: Sz�rum
T�pus: Szent Sz�rnyeteg
T�mad�sok: Leo Claw, Critical Bite
Leormon egy ter�let centrikus digimon. Nem t�ri, hogy m�s digimon a ter�let�re l�pjen, m�g akkor, sem ha er�sebb n�la. Mikor a betolakod�kat kergeti el a haja elektomosan szikr�zik, ett�l fenyeget�bb lesz a hangja.

- Sz�val a neved Leormon. Azt hiszem illik hozz�d. �n Vikt�ria vagyok, de mindenki csak Ri�nak h�v. Egy�bk�nt mi�rt j�tt�l �t ebbe a vil�gba abb�l a m�sikb�l?
- A Digivice hozott �t. T�rsak vagyunk.
- Ez a t�rs dolog azt jelenti, hogy bar�tok vagyunk?
- Valami olyasmi. Annyit tudok, hogy meg kell tal�lnunk a t�bbi embert akinek digimon t�rsa van. A t�bbi majd �gy alakul, ahogy a sors akarja.
- Azt mondtad, hogy ebben a szerkenty�ben van radar is. Tal�n megmutatja, hol vannak a t�bbiek.
- J� �tlet. Menj�nk �s keress�k meg �ket.

Leormon figyelte a partner�t, ahogy �zenetet hagy a konyhaasztalon, hogy elmegy otthonr�l. Noha alig egy �r�ja tal�lkoztak azonnal �sszecsiszol�dtak. Leormon alig v�rta, hogy a t�bbi embert is l�thassa �s �sszehasonl�thassa �ket Ri�val.
Vajon minden ember egyforma, vagy ugyan�gy k�l�nb�znek egym�st�l, mint a digimonok?
Elk�pzelte, hogy kil�p a h�zb�l �s minden ember ugyanolyan kedves z�ld szemekkel n�z r� a szem�vege m�g�l. Mindenki jobb oldalra fonva a v�ll�n �tvezetve viseli a v�r�sesbarna haj�t. K�k r�vidnadr�got �s s�rga-v�r�s cs�kos p�ntos fels�t viselnek.
- Min m�l�zol Leormon?
- Azon, hogy minden ember ugyan�gy n�z-e ki, mint te.
- Haha. Nem hiszem. Viszont az m�s k�rd�s, hogy hogyan j�ssz velem. Tudod errefel� nem szoktak oroszl�nok m�szk�lni az utc�n. Meg van! R�d csatolok egy p�r�zt, �s ha az emberek k�rdezik, azt mondom, hogy egy ritka macskafajta vagy. De k�ny�rg�k, mikor m�sok is vannak, a k�rny�ken ne sz�lalj meg.
- Rendben csak induljunk m�r!
Ria �s Leormon kimentek Innaru v�ros utc�ira megkeresni a t�bbi ember-digimon partnereket.