11. fejezet

A cukrászda titka

Miután Apemon adatokra hullott GeoGreymon vissza digiváltozott Agumonná. Mielőtt bárki megszólalhatott volna Peti lerohanta Agumont.
- T-rex bácsi összement! Most pici T-rex bácsi! – a kissrác teljesen bepörgött és Agumon nyakába akaszkodott, aki vagy 2 fejjel magasabb volt a gyereknél.
- Nem T-rex bácsi, hanem Agumon. Mond szépen Agu-mon.
- Agumon? Bátyus itt egy Agumon nevű T-rex! Én is akarok ilyet! Bácsi ideadod nekem? Nagyon vigyázok, rá megígérem! Na, kééérleeeek szééépeeen!!!!!!! – most Gerzson karját kezdte el rángatni. Gerzson a mondat többi részét alig hallotta, csak azon az egyetlen szón akadt ki. Bácsi! Ettől olyan szörnyen öregnek érezte magát. De szerencsére hamar túltette magát a dolgon és leguggolt a kisfiúhoz.
- Sajnos ez nem jön össze. Tudod Agumon a barátom és nem egy házi állat. – tette a kezét a fiú fejére és megborzolta a haját. – Ahhoz, hogy legyen digimon barátod kell egy ilyen kis szerkezet amit Digivice-nak hívnak. Érted? – mondta miközben megmutatta a fehér digivice-át.
- Óh, értem. Nekem miért nincs olyanom? Ez nem ér. – motyogta elszontyolodva a kicsi.
- Tudom, hogy nem valami illendő, de te ki vagy? Az üzenetben az állt, hogy 6 kiválasztott van. De akárhogy számolok, itt 7 embernek van digivice-a és társa. És ha jól sejtem az a szőke hajú lány a 6. mert korban ő van közelebb a többiekhez. – Hawkmont láthatóan nagyon zavarta, hogy nem értette a dolgokat.
- Igazad van, illetlenség volt tőlem, hogy nem mutatkoztam be rögtön. A nevem Gerzson. És ráhibáztál, tényleg Terra a hatodik kiválasztott.
Mindenki a szőke lányra bámult, aki a kezében tartotta a focilabda méretű lila kis digimont és láthatóan nagyon zavarba jött, hogy a figyelem központjába került.
- Ü-üdv. A nevem Terra. – hajolt meg zavarában a lány, köszönés közben. –Yaamon köszönj te is.
- Kösz, de inkább kihagyom.
- Jaj, Yaamon kérlek, ne hoz zavarba, a kedvemért legalább… - Terra arca teljesen kipirult zavarában társa makacssága miatt.
- Már csak azért se fogok! – fordította el dacosan a fejét a társa. Láthatóan őt egyáltalán nem zavarta a ráirányuló figyelem.
Gerzson elgondolkodva nézte őket. Láthatóan nagyon ellentétes a jellemük és még nem csiszolódtak össze. De hosszú távon ezek a rövidtávon kellemetlen dolgok megtérülnek és jó csapatot fognak alkotni. Ám addig Terrának meg fog gyűlni Yaamonnal a baja. Főleg azért mert vírus típusú digimonná fejlődik és azokhoz keményebb kéz kell, mert könnyen az ember fejére nőnek. Ráadásul az, hogy alacsonyabb szintű a többiek digimonjainál arra enged következtetni, hogy eredetileg magasabb szintű digimon volt. És mivel magától is képes volt digiváltozni gondok lesznek azzal, hogy elfogadja Terra segítségét a fejlődésben. Sok kitartást Terra. Szükséged lesz rá.
- Szia, Terra én Lilly vagyok. Ő a társam Palmon. Mellettem ez itt Simi, az ő társa Gabumon.
- Szia.
- Hello.
- Örvendek.
- A rózsaszín ruhás lány Laura és a társa Hawkmon. – folytatta a bemutatást Lilly.
- Szia. Remélem, jól kijövünk majd.
- Örülök, hogy megismerhetlek benneteket.
- Az oroszlánkölyök nem az állatkertből loptuk, ne aggódj. Ő Leormon és mellette a társa Ria.
- Szia! Ne félj tőlem, noha nagy és ijesztő vagyok, egy gombóc fagyival le lehet kenyerezni.
- Üdv a csapatban.
- A csapat egyetlen férfi tagja pedig Finbu, mellettetek pedig a társa Coromon. A kis szöszke dumagép pedig Finbu kisöccse, Peti.
- Hello.
- Szerbusz.
- Szia! Megfoghatom, olyan kis cuki! – mutatott Peti Yaamonra majd könyörögve összekulcsolta a kezeit és kölyökkutyákat megszégyenítő kérlelő szemekkel nézet Terrára.
- Nem vagyok cuki, világos?! – zsörtölődött felháborodva Yaamon.
- Jaj így még aranyosabb vagy!
- Nem fogod fel, hogy nem vagyok se cuki, se aranyos, se édes? Hékás kimondta, hogy megyek?! Terra ne csináld már! – de Yaamon hiába nyafogott Terra a kisfiú kezébe nyomta a kis lila digimont. Peti, pedig mint a forgószél már rohant is a kedvenc mászókájához digimonostúl. A látvány nagyon mulatságos volt, így mindannyiuk arcára idétlen vigyor ült. Különösen miután Yaamon félre tette a durcás hangulatát és ő is ugyanolyan lelkesen kezdet játszani, mint Peti.
Mindeközben Terra odament Coronamonhoz.
- Szeretném megköszönni, hogy megmentetted Yaamont. Nagyon szépen köszönöm, az ő nevében is.
- Nem azért tettem, hogy meg köszönd. Hanem mert egy csapat vagyunk és vigyáznunk kell egymásra. – hárította a hálálkodást mosolyogva Coronamon.  Ekkor az útról szirénák hangját hallották meg.
- El kellene mennünk, mielőtt a rendőrök és a mentők idecsődülnek. Valamilyen rejtélyes okból kifolyólag nem nagyon szokták elhinni, hogy a károkat harcoló digimonok okozzák. Találkozzunk a Mackócukrászdában ott minden kérdésetekre válaszolni fogok, de előbb el kell mennem a motoromért. Agumon meny velük. 5 perc múlva én is ott leszek. – mondta Gerzson és már el is szaladt a motorért.
- Őt meg ki hatalmazta föl főnöknek? – kérdezte Finbu bosszúsan.
- Jaj, ne most törjön már ki benned a féltékenységi roham, hogy nem te vagy az egyedüli kakas a tyúkudvarban, mert akkorát lekeverek, hogy beájulsz. – közölte Simi és elkezdte tolni Finbut, hogy meginduljon végre. A mászókáról Petit és Yaamont levakarni csak hosszas alkudozással sikerült, aminek eredményeként gyakorlatilag a nyár hátra lévő részében minden nap fagyit kell nekik venni.
De végül csak visszaértek a Mackóba, pont mikor Gerzson is odaért.  Leparkolta a motort és bementek az épületbe. Szerencsére rajtuk kívül más vendég nem tartózkodott a cukrászdában. A pultnál a tulaj állt és a híreket figyelte, miközben egy fagyiskelyhet törölgetet szárazra. A hírekben a balesetekről tudósítottak, majd a játszótéri rongálóról. A rendőrség ismeretlen elkövetőt vagy elkövetőket üldöz éppen ezért mindent átkutatnak a parkban és a környékén, a bejáratokat pedig szigorúan őrzik.
- Simi, szerinted, hogy csempésszük majd ki a digimonokat? Ha minden kijáratnál rendőrök állnak lelepleződünk. És ha elveszik őket tőlünk? – súgta Siminek Ria halkan.
- Azzal majd foglalkozunk, ha eljön az ideje. Jelenleg sokkal jobban izgat, hogy mi a fene folyik itt. – válaszolt ugyanolyan halkan, mint ahogy a kérdést tették föl.  A kis csapat meglepetésére Gerzson nem indult meg velük a törzsasztalukhoz, hanem Agumonnal együtt a pultoshoz ment és vidám hangon ráköszönt.
- Hello Edward. Megjöttünk.
- Örülök, hogy mind idejében ideértetek, mielőtt még a rendőrök rátok bukkantak volna. Itt is biztosan kutakodni fognak. Jobban tennénk, ha lemennénk. Ott nyugodtan elmagyarázhatjuk nekik a dolgokat.
A többiek csak néztek, mint borjú az új kapura. Teljesen összezavarodtak.
Mii van? Miért beszél Gerzson a minden lében kanál, Pedomaci tulajdonossal, úgy mintha csak ők tudnának mindent? – gondolta elképedve Finbu, aki hallott Simi és Laura első találkozásáról a medvének öltözött szórólap osztogatóval, akit magában el is könyvelt Pedomacinak, a jelmeze és a lányok enyhén szólva is túl közvetlen leszólítása nyomán. Komolyan, ha valaki nem szolgál kielégítő magyarázattal és valamit összetörök. Nem számít, hogy pohár, vagy orr.
Gerzson és Agumon gyengéden elkezdte a kiválasztottakat Edward után terelni a raktárhelyiségbe. Nagyon zsúfoltan voltak az apró raktárban, de az Edwardhoz legközelebb lévő Lilly és Terra láthatta, hogy egy biztonsági zárhoz hasonló kis kütyün egy számkombinációt üt be. Miután ezzel végzet az egyik hűtőláda, ami tetejére Coronamon, Palmon, Leormon é Yaamon fölmászott, hogy jobban elférjenek megmozdult és alatta egy lépcső vezetett lefelé.
- Ne tátsátok a szátokat, a végén még légy repül bele, lent mindent elmagyarázunk. – intett nekik Edward mosolyogva, ahogy megindult lefelé. A lányok kérdőn néztek Gerzsonra, aki csak bólintott, jelezve, hogy menjenek a férfi után.

Lent még nagyobbat koppant az álluk, mint az elmúlt pár napban együtt véve. A föld alatt hatalmas helyiség volt, nagyobb, mint az egész fent lévő cukrászda. Mindenhol huzalok helyezkedtek el, amelyeket különböző gépekhez csaplakoztattak. Jó pár cég elsárgult volna az irigységtől ilyen fejlett számítógép-hálózat láttán. A falaknál sorakozott a durván 30 gépből álló rendszer, a tér közepe, pedig azt a benyomást kelltette, mintha valaki nappalijába csöppentek volna. Egy csinos kis tölgyfa kávézóasztal, alá egyszerű kis fehér szőnyeg terítve, az asztalt pedig jó pár kanapé és fotel vette körül.
- Kérlek, helyezzétek kényelembe magatokat. Bizonyára teljesen össze vagytok zavarodva, megértem. A legjobb, ha az elején kezdem. A nevem Edward Smith. És a kilétemről azt hiszem így mondhatom el a legtöbbet. – a zsebébe nyúlt és elővet egy barna digivicet! – Bearmon realizálódj.
A digivece-ból adatok törtek elő, amelyek egy barna medveboccsá alakultak. De a medvén is egyértelműen látszott, hogy digimon. A fején egy hátra fordított kék baseball sapkát viselt, a kezein és keresztbe a mellkasán kék szíjak voltak.

Bearmon
Szint: Újonc
Tulajdonság: Szérum
Típus: Vadállat digimon
Támadások: Karate Punch, Bear Roll
Noha eleinte kissé félénk, hamar összebarátkozik más digimonokkal. Azonban ha csatába keveredik és harcra kényszerül azonnal megmutatkozik szokatlanul nagy fizikai és akarat ereje, amellyel mindig újra és újra talpra áll, nem törődve sérüléseivel. Mestere a közelharcnak és ütései olyan erősek, hogy bőrszíjakat kellett a kezére kötnie, hogy az ütés közben ne sérüljön meg a keze.

- Álljunk csak meg egy pillanatra! Hiszen a digivice-ainkon lévő üzenet szerint csak hatan vagyunk! Akkor, hogy lehet, hogy mégis nyolcunknak van társa?
- Hogy lehet, hogy eddig nem éreztük Bearmon jelenlétét?
-Agumon miért sokkal nagyobb a többi digimonnál?
- Mi a fene folyik itt egyáltalán?
- Ki küldte a digivice-okat?
- Mi is képesek leszünk digiváltozni?
- Milyen veszély fenyegeti a világot?
- Hogy szereztetek magatoknak társat?
- Tudjátok, miért jönnek át erre a világra az olyan digimonok, mint Apemon?
- Nekem is tudtok adni digivicet? Mindenkinek van csak nekem nincs.
- Legális egyáltalán egy ilyen hely egy cukrászda alatt?
- Könyörgöm, valaki magyarázza már el a dolgokat, vagy beverek pár képernyő üveget!
Mindenkiből csak úgy özönlöttek a kérdések és hatalmas lett a hangzavar. Egyedül Yaamon nem kérdezett. Csendesen figyelte az eseményeket.
Úgy tűnik nem véletlen kerültem ide. Valami készül. Talán a Digivilágban kitört a háború? Könnyen lehet. De a srácok vajon melyik oldalon szállnak be a harcba, ha egyáltalán?
- Nyugalom. Minden kérdésre válaszolunk, de úgy nem megy, ha mindenki egyszerre beszél. – intette őket csendre Gerzson. Kis időbe telt, de végül mindenki csendben figyelt. Bár az is lehet, hogy a 3 gombócos, csokisziruppal leöntött, és dekorcukorral megszórt fagylalt kelyhektől maradtak csendben amiket Bearmon és Agumon hozott le a cukrászdából, amíg a többiek kiakadva tették fel a kérdéseiket.
- Azt hiszem a legjobb, ha a történet elején kezdem. Nekem és Gerzsonnak 15 éve vannak társaink. Mikor találkoztunk Bearmonnal és Agumonnal Gerzson 8, én pedig 16 éves voltam. Egy kora tavaszi napon kezdődőt az egész. Én éppen az új videojátékommal játszottam mikor hirtelen leállt a játék és a tévé képernyőjén ez a szöveg állt: Készen állsz egy igazi kalandra? Azt hittem, hogy ez is a játék része, így megnyomtam az Igent. Ekkor a tévé beszívott és a Digivilágban tértem magamhoz. Akkor már ott volt mellettem a digivice-om és Bearmon. Az alapvető felvilágosító kérdések után elindultunk és csakhamar összetalálkoztunk Gerzsonékkal. Ő is ugyanúgy került oda, ahogy én. Nem részleteznék mindent, mert túl sokáig tartana. 2 hetet töltöttünk a Digivilágban és rengeteg mindent tudtunk meg. Miután legyőztük IceDevimont aki rettegésben tartotta a digimonokat megnyílt egy átjáró és haza tudtunk jönni. De sajnos a társainknak ott kellett maradniuk. Kicsit nehéz volt kimagyarázni itthon a dolgokat, elvégre mégis csak eltűnt személynek lettünk minősítve és a rendőrök se hitték volna el az igazat. Azonban sikerült megoldani a helyzetet. Gerzsonnal a történtek után is folyamatosan tartottuk a kapcsolatot, így, hogy egymással meg tudtuk beszélni a történteket sokkal könnyebben viseltük, hogy senkinek se beszélhettünk a kalandjainkról. Bár az évek során néha meg-megjelent pár digimon a világunkban csakhamar megint visszament a saját világába. Hallottatok a Rio-i karneválon történt botrányról három éve?
- Igen. Az egyik felvonuló kocsi egy nagy fekete dinoszauruszt ábrázolt és pirotechnikával megoldották, hogy tűzet fújjon, mint egy sárkány. De elromlott az irányító szerkezet és összevissza kezdte fújni a tűzet, ami miatt több kocsi is lángra kapott. – mondta Laura, aki jól ismerte az esetet, hiszen az édesanyja közölte a hírekben.
-  Ez a hivatalos verzió. Igazából egy digimon, Tyrannomon jelent meg a karneválon és mikor megijedt támadásba kezdet, de pár perc után visszajutott a Digivilágba. Ami pedig a jelen helyzetünket illeti, Edward a kormánynak dolgozik, ők finanszírozták ezt a helyet, a fent lévő cukrászda csak álca. Én az utolsó évemet töltöm az egyetemen, a környezetvédelmi karon.  A társainkat pedig három napja láttuk viszont, mikor a ti társaitok is átjöttek. És mielőtt megkérdeznétek, mi is kaptunk emailt, amiben az állt, hogy keressünk meg benneteket és segítsünk.
- Várjunk csak. Ha ti is a keresésünkbe kezdtetek, akkor ez azt jelenti, hogy Laura és Hawkmon tényleg Bearmont vették üldözőbe mielőtt összetalálkoztunk. – mondta Gabumon.
- Így van. Oda akartam hozzátok vezetni őket. Ed azért ment oda hozzátok medve jelmezben, hogy elterelje a figyelmetek és ne kezdjetek el keresni. És ezért adta a tippet, hogy nyomjátok meg a középső gombot és nézzétek meg az emaileket. Egyszerűbb lett volna, ha rögtön elmondjuk, de a mi emailünkben megtiltották, hogy bármit elmondjunk nektek mielőtt mind a hatótokat megtaláljuk. – világosította meg a dolgok valódi okát Bearmon.
- És az miért van, hogy a többi digimon akkora, mint egy 7-8 éves, Agumon viszont olyan magas, mint egy 10-11 éves? – kérdezte Lilly.
- Tudod nekünk Agumonoknak rengetek változatunk van. A többiek ugyanakkorák, mint a rendes újonc szintű digimonok. Csak én vagyok ilyen nagy.
- Az összes bajnok szintű digimon ilyen nagy az újonc formájához képest? – kérdezte Simi.
- Általában igen, de ez nem feltétlen igaz minden esetben. – válaszolt a kérdésre Leormon.
- Tényleg, ha már itt tartunk, Yaamon miért sokkal kisebb a többieknél? Hiszen ő is újonc szintű, vagy nem? – Laura kérdésére többen bólintottak, jelezve, hogy ezt ők se nagyon értik.
- Gratulálok Einsteinek. Jól sejtem, hogy egyikőtök légüres búrájában sem fordult meg a gondolat, hogy digivice is létezik? – jegyezte meg csípősen Yaamon.
Laura kissé elpirulva és morcos ábrázattal a kis szemtelen felé tartotta a digivice-át.

Yaamon
Szint: Kezdő
Tulajdonság: Adat
Típus: Apró digimon
Támadások: Rolling Black
-

- Picurka, nem gondolod, hogy túlságosan felvágták a nyelved? – kérdezte Leormon Yaamont.
- Cicuska, egy, nem vagyok picurka, kettő még sokkal jobban is fel van vágva. Jelenleg még tolerálom magam.
- Cicuska, hát ez jó! Hahaha!
- Egyáltalán nem vicces Coronamon.
- Hékás, megérdemled, te hívtad picurkának. Egyébként meg nagyon találó becenevet kaptál.
- Azt hiszem, hogy kedvellek Lángfej. – jegyezte meg komoly arccal Yaamon.
- Jól sejtem, hogy te mindenkinek adsz becenevet? – csatlakozott a beszélgetéshez Gabumon.
- Igen Bundás, jól sejted. Terráéknál például van egy csomó ember. Ott van Hasbeszélő, Sityak, Nyakigláb, Szőkecica1, Szőkecica2 és persze Marie-mami, aki a legfinomabban főz a világon. – mesélte az apróság a szája szélét nyalva, ahogy visszaemlékezett a tegnap esti szilvás gombócra. 
- Edward úr, ha szabad kérdeznem, ön mégis mit dolgozik itt lent? – kérdezte udvariasan Palmon.
- Eredetileg az egyik nagy irodaházba rejtett bázison dolgoztam és az internet felügyelete volt a dolgom. De pár hete érdekes jeleket észleltünk, amik azóta egyre csak erősödnek. A legerősebbek akkor mikor egy digimon átjön a mi világunkba. Így arra a következtetésre jutottam, hogy a jelek a Digivilágból érkezhetnek. Sikerült meggyőznöm a vezetőséget, hogy hozzanak létre egy önálló szervezetet, amelynek a Digimonokkal kapcsolatos esetekkel kell foglalkoznia. Ebbe beletartozik a vad digimonok eltüntetése a világunkból és károk kimagyarázása. A vezetőségben heves vitát váltott ki az ügy. Voltak, akik úgy gondolták a legegyszerűbb megoldás, ha az egész Digivilágot kitörlik, de hála az égnek kevesen akadtak ilyenek a többséget pedig sikerült meggyőznöm, hogy bízzák rám a szervezet vezetését, és hogy alkalmazhassuk a saját módszereinket, amennyiben azok nem sértenek törvényt.
- És ebben a szervezetben te dolgozol egyedül? – Edward elmosolyodott az oroszlán digimon kérdését hallva.
- Tudod ezt a helyet tegnap este fejezték be és a néhány mellettem dolgozók holnap kezdik a munkát. Már minden meg van, ami a DÉFSZ működéséhez szükséges, egyedül a terepen dolgozó egység hiányzik.
- Mi az a DÉFSZ? – kottyantott a beszélgetésbe Peti, aki az eddigi beszélgetésekből nem sokat értett, ezért átkutatta a számítógépeket, de mivel semmilyen játékot nem talált rajtuk visszatért a nagyok beszélgetését hallgatni.
- Digitális Életformákkal Foglalkozó Szervezet. Röviden DÉFSZ. A dolog elég egyszerűen működik. Itt a központban azonosítják, hogy hol bukkan fel vad digimon, analizálják, és oda küldenek egy terepen dolgozó csapatot.
- És kik dolgoznak terepen? – kérdezte Simi, Lilly és Coronamon egyszerre.
- A digimonokat nem lehet legyőzni emberi fegyverekkel. Digimont csak egy másik digimon győzhet le. Eddig csak egy terepen dolgozó csapatunk van. Gerzson és Agumon.
- Jól gondolom, hogy minket azért hoztatok ide, mert szeretnétek, ha mi is itt dolgoznánk, mint egy-egy csapat?
- Igen Terra. Fején találtad a szöget. A nektek küldött email szerint is vigyáznotok kell a világunkra, és ezt a DÉFSZ-ben hivatalos keretek között tehetitek. – felelt Edward.
- Én nem biztos, hogy rész akarok ebben venni. Hiszen meghaltak. Penguinmon és Apemon is. Ezt nem hiszem, hogy végig tudom csinálni. – mondta csendesen Laura, még is mindenki némán hallgatta.
- Nem kell feltétlenül ölnünk. A digimonok visszajutnak a világukba, ha adatokra hullnak. Valamint Edward ki dolgozott egy módszert, hogy visszaküldhessük őket anélkül, hogy bántanunk kellene őket. Sajnos ez a módszert még nem állt rendelkezésemre mikor Apemonnal harcoltunk. De nektek már igen. Így mit gondolsz? – Gerzson nyugtatta a lányt, akit eddig vigasztalóan ölelt a többi lány és a társa.
- Így azt hiszem menni fog. Remélem.
- Ne aggódj Laura és melletted állok mindig.
- Köszönöm, Hawkmon. Ti benne vagytok?
Mindenki helyeselt, a leghangosabban Peti, pedig őt érintette a legkevésbé a dolog. Még se akart kimaradni a „nagyok” dolgából.
- Jól van. Akkor kérlek, adjátok ide egyesével a digivice-okat és rájuk töltöm a Digikapu portálját, amin keresztül a digimonokat vissza lehet küldeni a Digivilágba. Utána elmagyarázzuk, hogy hogyan kell használni a Digivice-okat. Bearmon, amíg feltöltőm a portált idehoznád, kérlek a szerződéseket? Köszönöm.
Az elkövetkező negyed órában mind a 8 digivice-ra rátöltötték az új programot. Közben Edward és Gerzson elmagyarázták, hogy mi áll a szerződésben.  Mivel a csapatban Gerzsonékon kívül még senki se töltötte be a 18-at, így hivatalosan egyikük se léphetet be, csak nyári diák munkásként, amihez szülői engedély szükséges. A szerződés pontról pontra szedte, hogy gyakornokként milyen feladataik vannak. Persze, mindezt úgy fogalmazták meg, hogy lehetetlenség megmondani, hogy most digimonok kordában tartásáról, vagy cukrászdai feladatról van-e szó. Ha néhány szülőben kétely támadt volna, azt hamar elaltatta a szerződés végén feltüntetett főiskolai tanulmányok anyagi támogatását, a sikeres érettségi utáni biztos munkába kerülés és a heti 100 dolláros bért tartalmazó záró rész, ami kijár az összes diák dolgozónak.
- Komolyan kapunk hetente 100 dollárt!? Már is imádom ezt a munkát! Jövő héten ilyenkor megfosztom az írószer boltokat a legjobb ceruzáiktól, tollaiktól, grafitjaiktól és festékeiktől! Ha pedig spórolok, 2-3 hétig megvehetem a piacon lévő legjobb digitális rajztáblát is! – Laura valósággal a föld fölött 5 centivel járkált annyira el volt ragadtatva. Persze a többieknek is meg voltak az elképzeléseik, hogy mire költik el a pénzt.
- Csak egy heti béremből meg tudom szerezni a jogsit, király! A maradékból, meg bármit vehetek, ami csak megtetszik. – lelkendezett Finbu is.
- Bátyus, 100 dollárból mennyi chipset és legót lehet venni? – kérdezte olyan izgatottan Peti, mintha a ropogós 100 dollár az ő és nem a testvére sebébe vándorolna majd.
- Ha csak belegondolok, mennyi jó könyvet és regényt lehet ennyi pénzből venni… Ó imádom, imádom, imádom! – Simi is bepörgött örömében.
- De Simi, hogy fog annyi könyv elférni a szobádba? – kérdezte Gabumon.
- Ugyan, ennyiből egy kisházat lehet építeni csak a könyveknek. Vagy megvenni egy egész könyvtárat.
- Ebből a pénzből el lehet menni egy hónapra nyaralni 5 csillagos hotelekbe külföldön. Mit szólsz Leormon? Elmegyünk Afrikába megnézni az oroszlánokat!
- Hú, nem is tudom, hirtelen mit is vennék. Meg van egy új laptopot aztán ruhákat és egy lég kondit a szobámba! – Lilly örömtáncba kezdet, hisz már régóta vágyott lég kondira, mert nyaranta majd’ megsült a szobájában.
Egyedül Terra nem szólt semmit, ő megszokta, hogy mindent megkap, amit szeretne. Ő pénz nélkül is boldogan elvállalta volna a munkát, hiszen mindent tartalmazott, amit sose engedtek meg neki. Izgalmat, friss levegőt, kalandot. Ugyan mit árulnának, ami ennél fantasztikusabb lenne? Egyedüli gond a szülei meggyőzése. Na, nem baj, megoldja. Ha mást nem elkezd hisztizni, de annyira, hogy befullad egy kicsit. Akkor a szülei biztos megengedik. Tény, hogy ez zsarolás, de ez a kaland megéri.
- Azt hiszem hiba volt a szerződéssel kezdeni. – mondta elakadó hangon Edward.
- Hehehe. Meglep a reakciójuk? Ha előbb megkérdeztél volna, akkor most nem kéne őket az ábrándjaikból visszarángatni a földre, hogy figyeljenek. Még csak tinik. Nem várhatod, hogy közönyösen tudomásul vegyék a bérüket és továbbra is figyeljenek.
- Láthatod, milyen könnyen felejtik el a felnőttek, hogy tizenévesként mekkora összeget jelentett 100 dollár. Léci legközelebb akadályozzatok meg, mielőtt ehhez hasonló hülyeséget csinálnék. És majd figyelmeztessetek, hogy a fontos megbeszéléseket az előtt tartsam, hogy kiadnám a bérüket.
- Rendben, meg lesz. – ígérték egyszerre Gerzson, Agumon és Bearmon.
- Jól van srácok elég a rózsaszín felhők közötti mászkálásból. Megmutatom, hogy kell használni a digivice-t. – csakhogy gyakorlatilag a társaság füle botját se mozdította. – Háááh. Tudtam, hogy ez lesz. Bearmon kérlek.
- Ezer örömmel Gerzson. – Bearmon elővett egy hangosbeszélőt és egy hatalmas medveüvöltést hallatott, ami már önmagában is becsületére vált volna egy 3 méteres grizzlynek, de a hangosbeszélő még rátett egy lapáttal a hangerőre. Ettől mindenki elhalhatott és kíváncsian pislogtak feléjük.
- Köszönöm. Azt már biztosan mindannyian tudjátok, hogy hogyan kell megnyitni a digivice hologramos ablakát. Kérlek, tegyétek ezt meg. Jól van. Mint látjátok, a bal alsó sarokban van egy boríték ikon. Itt tudjátok megnézni az emailjeiteket. Ha új üzenetet kaptok, az ikon villog. Felette egy nyitott könyv van, itt tárolja az információkat a digimonokról amelyeket analizálásnál láttok. A bal felső sarokban egy térkép ikonja van, amire egy nagyítót tettek. Ez a térkép funkció. A Digivilágban a szintek domborzatát és térképét mutatja, a mi világunkban pedig a tartózkodási helyed – ez esetben a város – térképét látod. Továbbá itt a térképen láttok nyolc apró színes pontot egy helyen. Ha megérintitek, ezt a részt a térkép kinagyítja és részletezi. A pontok a digiviceokat jelöli. Minden pont az a digivice jelöli, amelyikkel azonos a színe. A jobb alsó sarokban van egy fényképezőgép ikonja. Ezzel képeket tudtok készíteni a digivice hátulján lévő kamerával. Ugyanezt a kamerát használjuk mikor a digimont a digiviceban tároljuk. Megnyomjátok a fényképezőgép ikonja fölötti ikont, amelyikben egy kisebb négyzet van egy nagyobban, aztán a digivice hátulját a társad felé tartod és az adatai ide kerülnek. Ha elő akarjátok hívni csak meg kell nyomni a középső gombok kétszer egymás után, vagy kiadod a hangutasítást, hogy Realizálódj. Itt a jobb fölső sarokban van a kapuikon, amellyel meg lehet nyitni a Digikaput. Ezen emberek nem tudnak, átmenni, szóval véletlenül se kísérletezzetek ezzel. Középen pedig van ez a 2 kis karika, amiket összeköt egy vonal. Ez a funkció lehetővé teszi, hogy bizonyos távolságon belül voki-tokiként használhatjátok a digiviceokat. Nos, nagyjából ennyi. Szerintem ideje mindannyiunknak haza menni. Holnapra írassátok, kérlek alá a szerződéseket és hozzátok vissza.
- Így már nem is annyira bonyolult használni. Most, hogy már tudjuk, mi micsoda. – mosolyodott el Ria. Láthatóan mindenki elégedett volt a Digivice-ismertető gyorstanfolyammal.
- De hogyan jutunk haza, most, hogy a rendőrök elzárták az utakat? – kérdezte Lilly.
- Hahó! Tárolóval! Simán kimegyünk és otthon előhívjuk őket. – felelte vigyorogva Laura.
- Jól van srácok. Holnap reggel hétkor kezdünk. Addig is, viszlát. – köszönt el tőlük Edward.
- Viszlát, Uram!- harsogták teli szájjal vigyorogva a többiek és elindultak felfelé a lépcsőn.